Hírlevélbe

2015. február 24. kedd, 16:28

Kátyúhelyzet Magyarországon

Rengeteg a kátyú, az úthálózat megújítása is lassan halad.

Nem volt olyan esztendő az elmúlt évtizedben, hogy a tél első hónapja után ne úgy nézett volna ki az ország, mint egy hatalmas ementáli sajt. Öregek a magyarországi utak, a fejlesztésre fordítható kevés forint és az Európai Uniótól érkező, célzottan elkölthető eurók behatárolják a fejlesztési lehetőségeket. Tervek vannak, a Közlekedésfejlesztés Koordinációs Központ honlapján (www.3k.gov.hu) bárki megtekintheti, a szakemberek milyen fejlesztési koncepcióban gondolkodnak a következő évtizedekre, 2020-ig, 2030-ig és 2050-ig. Az elgondolások nagy ívűek, a célok látványosak, igaz, ehhez hasonlóakat láthattunk már az elmúlt évtizedben is, de a korábbi koncepciók sem hoztak látványos megújulást a hazai közúthálózaton. Hol tartunk most? Az útburkolatok, vagyis a felső teherhordó rétegek átlagéletkora országosan 26 év. Ezen belül a gyorsforgalmi utaké 9, a főutaké 20, a mellékutaké 30 év. A pályaszerkezetek átlagéletkora pedig 35 év.

A gyorsforgalmi úthálózat a legfiatalabb, átlagosan 9 évesek a burkolatok. De azért a kátyúsodás ott is komoly probléma, idén nettó 758 millió forintot fordítanak a lyukak betömésére. Télen csak hideg aszfalttal lehet ideiglenes „tömést” készíteni, de azt is csak 0 fok feletti hőmérséklet mellett, száraz időben 

A gyorsforgalmi úthálózat a legfiatalabb, átlagosan 9 évesek a burkolatok. De azért a kátyúsodás ott is komoly probléma, idén nettó 758 millió forintot fordítanak a lyukak betömésére. Télen csak hideg aszfalttal lehet ideiglenes „tömést” készíteni, de azt is csak 0 fok feletti hőmérséklet mellett, száraz időben

Sokat elárul a helyzetről, hogy még 2008-ban a Magyar Közút Nonprofit Zrt. (MK) azt nyilatkozta, a kezelésükbe tartozó utak burkolatán az utolsó komoly beavatkozás óta átlagosan 20-25 év telt el; a helyzet tehát érdemben nemigen javult. Az MK a legnagyobb üzemeltető az országban, 31 800 kilométernyi út tartozik hozzá, az M5-ös és M6-os sztrádákon kívül (ezek koncessziós üzemeltetésűek) a gyorsforgalmi úthálózatot is felügyeli. Amikor nagy felületű burkolatjavításra (több tíz négyzetméteres aszfaltozásra, nem feltétlenül teljes szélességben) vagy felújításra (teljes pályaszélességű, akár szerkezetet is érintő munkákra) van szükség egy adott szakaszon, azokhoz nem saját, hanem külső, magyar vagy uniós forrást tudnak felhasználni, és annak mennyiségét a kormányzat szabja meg. Csak a kátyúzást megy saját pénzből, a keret az elmúlt években folyamatosan nőtt: idénre nettó 8,752 milliárd az előirányzott, tavaly 8,348, 2013-ban 7,572, 2012-ben pedig 6,579 milliárd forintot költöttek el foltozásra. A helyzet nem rózsás, az MK is elismeri, hogy az országos közúthálózat csaknem fele teljes körű felújításra szorulna, az öreg, rosszabb állapotú burkolatokon sokkal hamarabb és könnyebben alakulnak ki úthibák. A makadám szerkezetű útszakaszokon (a négy és öt számjegyű mellékutak) a legkritikusabb a helyzet, az utóbbi időszakban a legtöbb forrást ezek korszerűsítésére fordították. A legfiatalabb átlagéletkorú gyorsforgalmi úthálózaton is találunk néhány korszerűsítésre érdemes szakaszt, például az M1 Budapest és Tatabánya közötti mindkét oldalát, az M3 Budapest és Gyöngyös közötti jobb pályáját, valamint a Füzesabony és Polgár közötti részt, az M30 mindkét oldalát, továbbá az M7 90-es és 110-es kilométerszelvények közötti jobb pályáját. A sztrádákon egyébként az észleléstől számítva egy napon belül be kell tömni a kátyút.

Budapest 4320 km-es úthálózatának alig negyedét, 1080 km-t kezel a Budapesti Közlekedési Központ (BKK), a nagyobbik rész a Fővárosi Önkormányzaté, kisebbik része más kerületeké, amelyen közösségi közlekedés bonyolódik. A BKK Közút nevű cég végzi az útjavításokat, kátyúzásra tavaly 200 milliót költöttek, idén csak 170 millió az előirányzott e célra. Azért kevesebb, mert többet akarnak fordítani nagyobb útfelújításokra. Azt a BKK is elismeri, hogy kevesebb felújításra futja, mint amennyi indokolt lenne, sokszor már annak is örülhetnek a fővárosiak, ha szegélyeket cserélnek vagy a forgalomtechnikát korszerűsítik. A lapzártánkig ismert, már megkötött szerződések és a folyamatban lévő közbeszerzési eljárások alapján idén 7,3 milliárd forint biztosan elmegy útfelújításra, már folyik a munka a III. kerületi Madzsar József utcában, a IV. kerületi Tél utcában és a szintén IV. kerületi Görgey Artúr utcában.

Ami a kátyúkárokat illeti, volt bőven belőlük. Az MK-hoz 2014-ben összesen 947-et jelentettek, 351 esetben ismerte el a cég a károkozást, de 446-ot elutasítottak, 150 bejelentés elbírálása pedig még folyamatban van. A jogos panaszokra összesen 29,3 millió forintot fizettek ki. Budapesten tavaly mintegy 250 kárigényt nyújtottak be a BKK Közút Zrt.-hez, 40 százalékukat találták jogszerűnek és megalapozottnak. Az átlagos kárérték 50 és 150 ezer forint között mozgott, a BKK összesen (kárszakértői díjjal, egyéb költségekkel együtt) éves szinten körülbelül 15 millió forintot költ kártérítésekre.

KaMi

 

Comments

comments

Címkék:
nyomtatóbarát verzió

Hozzászólások

Comments

comments

Powered by Facebook Comments

Eseménynaptár

Friss anyagok

Autobest 2020 – itt vannak a döntősök!

Az Autobest 31 tagú összeurópai zsűrije a Frankfurti Autószalonon...

Csillapítás, okosan!

Bánjunk úgy a lengéscsillapítóval, mint a hímes tojással!

Renault Master Red Edition

A 9 év után megújult kishaszongépjármű hatféle duplaturbós motorral...

Ferrari SF90 Stradale

A Scuderia Ferrari alapításának 90. évfordulóját 1000 LE-s hibriddel...

Skoda Kodiaq Scout 2.0 TDI 4×4 aut.

A Skoda legnagyobb szabadidő-terepese a belépő dízelmotorral is jól...

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás