Jogi tanácsok

2014. március 14. péntek, 08:23

Kulcslopás: számítanak a körülmények?

Korábbi kulcslopásos ügyünk olvasói levelet szült. A felvetett kérdések sok autóst érinthetnek.

Olvasónk e-mailje nem közvetlenül a kulcsaitól megfosztott autó zárcseréjéhez kapcsolódik. Kíváncsi arra, vajon hogyan befolyásolhatja a biztosító magatartását az a tény, ha az autó tulajdonosa (akár lopásnál, akár rongálásnál) nem gondoskodik a kulcsok vagy a jármű megfelelő el- és lezárásáról. A következő gondolatokat osztotta meg szerkesztőségünkkel:  

A megszokottnál is nagyobb érdeklődéssel olvastam lapjuk kulcslopással foglalkozó jogi esetét, amelynek egyik eleme remek apropóul szolgál levelem megírásához. Az írás szerint az elkövetők „a zárt kertkapun átmászva, a nyitott bejárati ajtón a konyhába bejutva” tulajdonították el a tulajdonos autóstáskáját, benne a jármű kulcsával. Izgatottságom megmaradt Kovács Kázmér véleményének megismerése után is, ugyanis ő meg sem említi ezt a tényt. Tényleg semmi jelentősége a biztosító viselkedése szempontjából? Rendszeresen azt hallom, hogy a biztosítók első kérdése, amikor zárt garázsból ellopott autó esetével szembesülnek, hogy az autót bezárta-e a tulajdonos, ugyanis amennyiben nem, szóba sem állnak az ügyféllel, függetlenül attól, hogy a garázsajtót magát bezárták-e. Hasonlóságot érzek a két eset között, és mivel a kulcslopás esetében ezzel a részlettel nem foglalkoztak, felettébb kíváncsivá tett, hogy jogi szempontból van-e, és ha igen, milyen különbség a két eset között, továbbá az általam kiemelt tényezőnek valóban nincs-e semmi jelentősége?

kulcslopás

Kovács Kázmér ügyvéd, Az Autó jogi szakértője válaszol

Olvasónk a 2014/1., januári számunkban megjelent, kulcslopással összefüggő biztosítási tárgyú, a zárcsere költségének térítését elutasító álláspontot értékelő cikkre reflektál. Emlékeztetőül: az ott írt esetben az elkövetők a zárt kertkapun átmászva, a nyitott bejárati ajtón a konyhába bejutva magukhoz vették olvasónk autóstáskáját, benne a gépkocsi forgalmi engedélyét és pót indítókulcsát is. A gépkocsi eltulajdonítására azonban nem került sor, az akkori olvasói megkeresés kizárólag arra vonatkozott, hogy ilyen körülmények között a casco biztosító jogosultan tagadta-e meg a zárcsere költségét, arra hivatkozással, hogy nem történt biztosítási esemény. Válaszomban — figyelembe véve a biztosítási szerződés olvasónk által közölt rendelkezéseit –- leírtam, hogy a biztosító hivatkozása és a biztosítási összeg kifizetésének a megtagadása súlyosan kifogásolható. Ennek során értékeltem kárvallott olvasónk leírása szerint panaszfokon a biztosító által 2013. október 24-én írt, minden alapot nélkülöző válaszát, melyben megerősítették, hogy azért nem kell helytállniuk, mert nem minősül biztosítási eseménynek az a lopáskár, ami a káresemény időpontjában olyan alkatrészeket érintett, amelyek a járműből kiszerelt vagy leszerelt állapotban voltak. A válaszban kifejtettem azt is, hogy más esetekben éppen a zárcsere hiányára hivatkozik a biztosító, amikor a kárrendezés elől elzárkózik, most pedig a zárcsere költségének rendezését tagadja meg a biztosítási feltételei ellenére.

Másik olvasónk most érkezett levelében nem közvetlenül a zárcsere költségviselésével mint biztosítási eseménnyel összefüggésben teszi fel a kérdését, hanem azt a részét emeli ki a tényállásnak, hogy az elkövetők a zárt kertkapun átmászva, a nyitott bejárati ajtón a konyhába bejutva tudták magukhoz venni a polcon lévő autóstáskát, a forgalmi engedéllyel és a pót indítókulccsal, és példának hozza fel azt az esetet, ha zárt garázsból, de bezáratlan autót tulajdonítanak el. Kifejti, hogy hasonlóságot lát a két eset között.

Az újabb olvasói levél valóban érdekes kérdést feszeget, de a korábbi jogvitához nincs sok köze. A korábbi tényállás szerint a biztosító elzárkózásának az oka az olvasó panaszlevelére adott saját válasza szerint nem a biztosított ún. súlyos gondatlansága, hanem saját biztosítási feltételeinek szerződésellenes értelmezése volt.

Ha most mégis kiragadjuk, az új felvetésre tekintettel a korábbi tényállásnak azt az elemét, hogy a nyaralónak a zárt kertkapu mellett nyitott volt a bejárati ajtaja, akkor ebből a szempontból az az értékelés adható, hogy önmagában ez a körülmény még nem vezet a biztosító mentesüléséhez, hiszen nem várható el a nyaralótulajdonosoktól, hogy minden egyes alkalommal, amikor kint napoznak a saját kertjükben, vagy egyébként ott tartózkodnak, akkor kulcsra nyissák, zárják minden ki- belépéskor nyaralójuk bejárati ajtaját. Természetesen más a helyzet, ha a nyaralót őrizetlenül, vagyis lezáratlanul hagyják például az onnan történő elutazáskor, és ezzel teszik lehetővé a behatolást és kulcsok eltulajdonítását.

Korábbi olvasónk levele azonban másról szólt, hiszen nem bezáratlan, hanem kifejezetten nyitott bejárati ajtóról tett említést, azt is leírta, hogy ott volt a konyhában az autóstáska a forgalmival, a kocsikulccsal. Mindez és az, hogy a biztosító nem is a bezáratlan ajtóra hivatkozott, hanem arra, hogy feltételei szerint a kulcsok a járműből kiszerelt vagy leszerelt állapotú alkatrészeknek minősülnek, egyértelműen olyan besurranásos lopásra utaltak, melynél a biztosítottak súlyos gondatlansága szóba sem jöhet.

A most érkezett újabb megkeresés azonban alkalmat ad rá, hogy kiemeljem egyrészt azt, hogy a biztosított súlyos gondatlansága gyakran hivatkozási alap a biztosítók részéről, nem egy esetben sikerrel. Tipikus esete ennek az, ha a vezető a járó motorú gépkocsit elhagyva nyitja a garázsajtót, és ezzel ad módot a lesben álló tolvajnak a gépkocsi eltulajdonítására, de akkor is történhet erre jogszerű hivatkozás, ha a gépkocsi kulcsait, vagy magát a gépkocsit nem őrzik az elvárható biztonsággal.

Azt azonban ki kell emelni, hogy önmagában a figyelmetlenség, felelőtlenség, gondatlanság nem ad alapot a biztosítónak, hogy az egyébként a biztosítási feltételek szerinti káresemény rendezése elől elzárkózzon, csak a súlyos, azaz a szándékossággal határos gondatlanság az, ami a biztosító mentesülésére vezethet. Ennek tartalmát, határait, vagyis a mentesülésre vezető gondatlanság súlyosságát vita esetén egyedi mérlegelés alapján mindig a bíróság állapítja meg jogvita esetén.

Végül második olvasónk levele eszembe juttatta a biztosítók részéről tapasztalható és kifogásolható jelenséget, amikor egy adott biztosító egész másra hivatkozott a kárrendezéstől való peren kívüli elzárkózáskor és másra a bírósági eljárásban, azaz korábban nem tárta fel annak valódi okát, hogy miért nem rendezi a kárt (vagy később talált egy jobbnak tűnő indokot). A tudatos megtévesztés biztosításfelügyeletileg az adott biztosítóval szemben kifogásolható (de nehezen bizonyítható), ugyanakkor sajnos amennyiben a bírósági eljárásban hivatkozott utólagos indok egyébként helytálló és annak alapján az elzárkózás jogszerű, akkor a hivatkozás utólagosságának a pernyerés szempontjából nincs jelentősége. Ezért kell mindenkinek (ügyfeleknek és jogi képviselőiknek) a perbeli esélyek mérlegelésekor nemcsak a biztosító által hivatkozott kifogásokra, hanem az ügy összes lehetséges megismerhető körülményeire tekintettel lenni.

Comments

comments

Címkék: ,
nyomtatóbarát verzió

Hozzászólások

Comments

comments

Powered by Facebook Comments

Eseménynaptár

Friss anyagok

Szeretne egy Suzukit? Tőlünk megkaphatja!

Válaszoljon kérdéseinkre és két Suzuki Jimny közül Öné lehet...

Új Iveco Daily

Új motor és vezetéstámogató rendszer hét funkcióval

Autobest 2020 – itt vannak a döntősök!

Az Autobest 31 tagú összeurópai zsűrije a Frankfurti Autószalonon...

Csillapítás, okosan!

Bánjunk úgy a lengéscsillapítóval, mint a hímes tojással!

Renault Master Red Edition

A 9 év után megújult kishaszongépjármű hatféle duplaturbós motorral...

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás