Jogi tanácsok

2014. március 14. péntek, 08:23

Kulcslopás: számítanak a körülmények?

Korábbi kulcslopásos ügyünk olvasói levelet szült. A felvetett kérdések sok autóst érinthetnek.

Olvasónk e-mailje nem közvetlenül a kulcsaitól megfosztott autó zárcseréjéhez kapcsolódik. Kíváncsi arra, vajon hogyan befolyásolhatja a biztosító magatartását az a tény, ha az autó tulajdonosa (akár lopásnál, akár rongálásnál) nem gondoskodik a kulcsok vagy a jármű megfelelő el- és lezárásáról. A következő gondolatokat osztotta meg szerkesztőségünkkel:  

A megszokottnál is nagyobb érdeklődéssel olvastam lapjuk kulcslopással foglalkozó jogi esetét, amelynek egyik eleme remek apropóul szolgál levelem megírásához. Az írás szerint az elkövetők „a zárt kertkapun átmászva, a nyitott bejárati ajtón a konyhába bejutva” tulajdonították el a tulajdonos autóstáskáját, benne a jármű kulcsával. Izgatottságom megmaradt Kovács Kázmér véleményének megismerése után is, ugyanis ő meg sem említi ezt a tényt. Tényleg semmi jelentősége a biztosító viselkedése szempontjából? Rendszeresen azt hallom, hogy a biztosítók első kérdése, amikor zárt garázsból ellopott autó esetével szembesülnek, hogy az autót bezárta-e a tulajdonos, ugyanis amennyiben nem, szóba sem állnak az ügyféllel, függetlenül attól, hogy a garázsajtót magát bezárták-e. Hasonlóságot érzek a két eset között, és mivel a kulcslopás esetében ezzel a részlettel nem foglalkoztak, felettébb kíváncsivá tett, hogy jogi szempontból van-e, és ha igen, milyen különbség a két eset között, továbbá az általam kiemelt tényezőnek valóban nincs-e semmi jelentősége?

kulcslopás

Kovács Kázmér ügyvéd, Az Autó jogi szakértője válaszol

Olvasónk a 2014/1., januári számunkban megjelent, kulcslopással összefüggő biztosítási tárgyú, a zárcsere költségének térítését elutasító álláspontot értékelő cikkre reflektál. Emlékeztetőül: az ott írt esetben az elkövetők a zárt kertkapun átmászva, a nyitott bejárati ajtón a konyhába bejutva magukhoz vették olvasónk autóstáskáját, benne a gépkocsi forgalmi engedélyét és pót indítókulcsát is. A gépkocsi eltulajdonítására azonban nem került sor, az akkori olvasói megkeresés kizárólag arra vonatkozott, hogy ilyen körülmények között a casco biztosító jogosultan tagadta-e meg a zárcsere költségét, arra hivatkozással, hogy nem történt biztosítási esemény. Válaszomban — figyelembe véve a biztosítási szerződés olvasónk által közölt rendelkezéseit –- leírtam, hogy a biztosító hivatkozása és a biztosítási összeg kifizetésének a megtagadása súlyosan kifogásolható. Ennek során értékeltem kárvallott olvasónk leírása szerint panaszfokon a biztosító által 2013. október 24-én írt, minden alapot nélkülöző válaszát, melyben megerősítették, hogy azért nem kell helytállniuk, mert nem minősül biztosítási eseménynek az a lopáskár, ami a káresemény időpontjában olyan alkatrészeket érintett, amelyek a járműből kiszerelt vagy leszerelt állapotban voltak. A válaszban kifejtettem azt is, hogy más esetekben éppen a zárcsere hiányára hivatkozik a biztosító, amikor a kárrendezés elől elzárkózik, most pedig a zárcsere költségének rendezését tagadja meg a biztosítási feltételei ellenére.

Másik olvasónk most érkezett levelében nem közvetlenül a zárcsere költségviselésével mint biztosítási eseménnyel összefüggésben teszi fel a kérdését, hanem azt a részét emeli ki a tényállásnak, hogy az elkövetők a zárt kertkapun átmászva, a nyitott bejárati ajtón a konyhába bejutva tudták magukhoz venni a polcon lévő autóstáskát, a forgalmi engedéllyel és a pót indítókulccsal, és példának hozza fel azt az esetet, ha zárt garázsból, de bezáratlan autót tulajdonítanak el. Kifejti, hogy hasonlóságot lát a két eset között.

Az újabb olvasói levél valóban érdekes kérdést feszeget, de a korábbi jogvitához nincs sok köze. A korábbi tényállás szerint a biztosító elzárkózásának az oka az olvasó panaszlevelére adott saját válasza szerint nem a biztosított ún. súlyos gondatlansága, hanem saját biztosítási feltételeinek szerződésellenes értelmezése volt.

Ha most mégis kiragadjuk, az új felvetésre tekintettel a korábbi tényállásnak azt az elemét, hogy a nyaralónak a zárt kertkapu mellett nyitott volt a bejárati ajtaja, akkor ebből a szempontból az az értékelés adható, hogy önmagában ez a körülmény még nem vezet a biztosító mentesüléséhez, hiszen nem várható el a nyaralótulajdonosoktól, hogy minden egyes alkalommal, amikor kint napoznak a saját kertjükben, vagy egyébként ott tartózkodnak, akkor kulcsra nyissák, zárják minden ki- belépéskor nyaralójuk bejárati ajtaját. Természetesen más a helyzet, ha a nyaralót őrizetlenül, vagyis lezáratlanul hagyják például az onnan történő elutazáskor, és ezzel teszik lehetővé a behatolást és kulcsok eltulajdonítását.

Korábbi olvasónk levele azonban másról szólt, hiszen nem bezáratlan, hanem kifejezetten nyitott bejárati ajtóról tett említést, azt is leírta, hogy ott volt a konyhában az autóstáska a forgalmival, a kocsikulccsal. Mindez és az, hogy a biztosító nem is a bezáratlan ajtóra hivatkozott, hanem arra, hogy feltételei szerint a kulcsok a járműből kiszerelt vagy leszerelt állapotú alkatrészeknek minősülnek, egyértelműen olyan besurranásos lopásra utaltak, melynél a biztosítottak súlyos gondatlansága szóba sem jöhet.

A most érkezett újabb megkeresés azonban alkalmat ad rá, hogy kiemeljem egyrészt azt, hogy a biztosított súlyos gondatlansága gyakran hivatkozási alap a biztosítók részéről, nem egy esetben sikerrel. Tipikus esete ennek az, ha a vezető a járó motorú gépkocsit elhagyva nyitja a garázsajtót, és ezzel ad módot a lesben álló tolvajnak a gépkocsi eltulajdonítására, de akkor is történhet erre jogszerű hivatkozás, ha a gépkocsi kulcsait, vagy magát a gépkocsit nem őrzik az elvárható biztonsággal.

Azt azonban ki kell emelni, hogy önmagában a figyelmetlenség, felelőtlenség, gondatlanság nem ad alapot a biztosítónak, hogy az egyébként a biztosítási feltételek szerinti káresemény rendezése elől elzárkózzon, csak a súlyos, azaz a szándékossággal határos gondatlanság az, ami a biztosító mentesülésére vezethet. Ennek tartalmát, határait, vagyis a mentesülésre vezető gondatlanság súlyosságát vita esetén egyedi mérlegelés alapján mindig a bíróság állapítja meg jogvita esetén.

Végül második olvasónk levele eszembe juttatta a biztosítók részéről tapasztalható és kifogásolható jelenséget, amikor egy adott biztosító egész másra hivatkozott a kárrendezéstől való peren kívüli elzárkózáskor és másra a bírósági eljárásban, azaz korábban nem tárta fel annak valódi okát, hogy miért nem rendezi a kárt (vagy később talált egy jobbnak tűnő indokot). A tudatos megtévesztés biztosításfelügyeletileg az adott biztosítóval szemben kifogásolható (de nehezen bizonyítható), ugyanakkor sajnos amennyiben a bírósági eljárásban hivatkozott utólagos indok egyébként helytálló és annak alapján az elzárkózás jogszerű, akkor a hivatkozás utólagosságának a pernyerés szempontjából nincs jelentősége. Ezért kell mindenkinek (ügyfeleknek és jogi képviselőiknek) a perbeli esélyek mérlegelésekor nemcsak a biztosító által hivatkozott kifogásokra, hanem az ügy összes lehetséges megismerhető körülményeire tekintettel lenni.

Comments

comments

Címkék: ,
nyomtatóbarát verzió

Hozzászólások

Comments

comments

Powered by Facebook Comments

Eseménynaptár

Friss anyagok

Akkor és Most Jármű Expo

A Magyar Suzuki szervezésében idén is volt autós találkozó...

Bemutatkozott a Ford F-Max

Az Év Haszongépjárműve 2019 díj győztesét hazánkban és Szlovákiában...

Brabham BT62

Az autóversenyző-dinasztia szupersportkocsijának gyártását a legifjabb Brabham-fivér, David jelentette...

DS 3 Crossback

A PSA önálló prémium márkája, a DS teljesen megújul,...

Fiat 500X 1.0 T3 City Cross

Vadonatúj turbómotorokat is kapott a felfrissített nagy 500-as, elsőként...

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás