Jogi tanácsok

2013. december 19. csütörtök, 15:56

Jogi tanács: visszajár az előleg?

Olvasónkat elcsábította egy megtévesztő hirdetés, de úgy tűnik, a befizetett előleget már nem szerezheti vissza.

Amikor autót veszünk, nem mindig döntünk tökéletes megfontoltsággal, hiszen maga az autó külleme, egy csábítóan hangzó hirdetés vagy akciós ajánlat levehet a lábunkról. Ha nem kellően átgondolva hozunk döntést, később akár bosszúságunk is lehet belőle. Mint ahogy olvasónknak, aki visszakozna a szerződésből, amibe egy megtévesztő reklám miatt ugrott. Esetét így írta le:

Múlt év nyarán a médiumokban számunkra megtévesztő hirdetések jelentek meg az egyik francia márka modelljéről. Azzal biztatták a gyanútlan olvasót, hogy most a nagyon kedvezményes autóval akár rögvest indulhat is nyaralni, azaz nem kell rá hónapokat várni.

Amikor bementünk a márka egyik kelet-pesti szalonjába, ott rögtön jött a hideg zuhany: nemhogy nem mehetnénk rögtön nyaralni, de még ki sem tudjuk próbálni, mert ebből a típusból (egy kis kombiról van szó) egy darab sincs az országban! Azt gondolom, így a hirdetés tisztességtelen és megtévesztő volt. A kereskedő azt mondta, ne sokat gondolkodjunk a vásárláson, mert az akció hamar véget ér (utóbb kiderült: még decemberben is ezen az áron hirdették a cég honlapján). Tartva az esetleges árváltozástól, a kipróbálás lehetőségéről lemondva, meggondolatlanul leelőlegeztük az autót úgy, hogy egy héttel később még egyszer megpróbáltunk egy tesztvezetést szerveztetni a szalon munkatársaival. Erre nem került sor, ráadásul időközben az is kiderült, hogy az általunk megrendelt autó kifutó széria, s gyártása még abban az évben leáll. Amikor ezzel szembesítettük az eladót, azzal védekezett, hogy ez csak félig igaz, mert a kombit még tovább gyártják.

Még mielőtt az autó megérkezett volna, arra jutottunk, hogy mivel nem tudtuk kipróbálni a járművet, el kívánunk állni a vásárlástól, és kértük a céget, hogy a befizetett majdnem 300 000 forint előleget levonások nélkül utalják vissza a számlánkra. Ezt ugyan nem utasították el, de azt mondták, hogy míg nem találnak az autóra új vevőt, 1000 Ft/nap (!) tárolási díjat számítanak fel. Még szeptemberben azt írták levélben: „Amennyiben az autót egy új vevőnek átadtuk, attól függően, hogy az újbóli eladásra mikor és milyen áron kerül sor, a befizetett összeg egy részét vissza fogjuk utalni, és erről időben tájékoztatjuk önöket”. Nos, nem hivatalos forrásból megtudtuk, hogy december 5-e előtt eladták az autót, így levélben kértük a pénz elküldését és az ígért tájékoztatást. Az előlegből összesen több mint 128 ezer forintot levontak „bánatpénzként”, de ennek okáról és a tényleges eladás részleteiről, valamint a nekünk felszámított költségekről többszöri írásos kérésünk ellenére a mai napig semmilyen tájékoztatást nem kaptunk. Nos, igazából tisztában vagyunk azzal, hogy a jogszabályok a kereskedőt védik, de azért felteszem a kérdést önöknek: valóban, ez így teljesen rendben van 2013-ban Magyarországon?  (Név és cím a szerkesztőségben)

Dr. Kovács Kázmér ügyvéd, Az Autó jogi szakértője válaszol

Olvasónk levelére a választ elsősorban két gondolathoz kapcsolva adnám meg. Az egyik, hogy csak általánosságokban mozogva lehet eligazítást adni olyan ügyekben, amikor a vitában érintett felek között írásbeli szerződés jön létre, viszont a válaszadásra nem állnak rendelkezésre a megkötött és aláírt okiratok. Ezek tartalma igazít el arra nézve, hogy melyik fél mit vállalt, minek a fejében. Miután ezek a vállalások nagyon különbözőek lehetnek, hiszen az átadott összegről kapott irat lehet nyugta, lehet meghatározott feltételek melletti adásvételi szerződéshez kapcsolódó előleg, de lehet puszta megrendelés vagy foglaló is, sőt lehet olyan elismervény az előleg átvételéről, ami ún. bánatpénz ellenében az átvevő számára, vagy akár az átadó számára az egyoldalú elállás lehetőségét biztosítja. A lényeg tehát az, hogy az iratok ismeretének hiányában csak találgatni lehet arra nézve, hogy olvasónknak mire van, vagy nincs joga a kereskedővel megkötött megállapodása alapján.

A másik gondolatkör az elállás jogi fogalmához kapcsolódik, hiszen olvasónk panaszának az a lényege, hogy ő csalódott, és ezért szabadulna a szerződéstől, azaz elállna attól. Az elállásra a jogászok azt mondják, hogy az olyan egyoldalú jognyilatkozat, aminek címzettje a másik szerződő fél, és arról szól, hogy az elállásra jogosult egyoldalúan, azaz a másik fél hozzájárulása nélkül visszamenőlegesen felbontja a szerződéses kapcsolatot, amelynek a következménye, hogy mindent az eredeti állapotba kell visszaállítani.

Miután látható, hogy az elállási jog igen jelentős jogosultság, ezért a jog csak szigorú feltételek mellett biztosítja ezt a lehetőséget. Az egyik, ha a partner késedelmeskedik a maga szolgáltatásának nyújtásával, de ilyenkor azt is bizonyítani kell, hogy az, aki el kíván állni a szerződéstől, már nem is érdekelt a szerződés fenntartásában. Az elállás jogát a felek már előzetesen szerződéssel is biztosíthatják maguknak külön ellenérték fejében, ezt hívják bánatpénznek.

Olvasónk nem említi, hogy ő bánatpénzt fizetett volna, hogy elállhasson a szerződéstől, és minden bizonnyal erről nem is volt szó. Ő az elállását nyilván a másik fél teljesítésének valamilyen hibájára hivatkozással próbálná érvényesíteni, és ezzel összefüggésben hozza fel a megtévesztő reklámot, a kipróbálás lehetőségének elmaradását, illetve az előleg befizetésekor a kereskedő részéről elhallgatott információt arról, hogy a megrendelt autó kifutószéria stb. A probléma azonban az, hogy az adott reklámszöveget a magam részéről nem tudom megtévesztőnek tekinteni, de annak a szerződés aláírásakor már nem is lehetett semmilyen szerepe, hiszen addigra már nyilvánvalóvá vált olvasónk előtt, hogy a gépkocsi nincs raktáron, viszont a szerződést már ezen tény ismeretében mégis megkötötte, erre tehát utóbb nem hivatkozhat. Ugyanez vonatkozik a próbaút lehetőségének hiányára is. Azt pedig, hogy egy gépkocsitípus adott modelljének gyártását az eladás naptári évének végén befejezik, nem köteles a kereskedő a vevő tudomására hozni, ennek elhallgatását nem lehet a vevő megtévesztésének minősíteni. Ugyanakkor a vásárlóknak általában gondolniuk kell arra, hogy a kereskedők a kedvezményeket legtöbbször nem a legdivatosabb, legkeresettebb árukhoz kapcsolják, hanem éppen a kifutó, kevésbé keresett árukhoz, azok kelendőségének fokozása érdekében. Panaszosunk tehát álláspontom szerint nem volt jogosult egyoldalúan visszalépni a megrendeléstől.

Ami az eladó „sarát” jelentheti ebben az ügyben, az a tárolási díj egyoldalú felszámításának kérdése, illetve az elszámolás hiánya. A tárolási díj problematikája nyilvánvalóan a megkötött vagy meg nem kötött adásvételi szerződés, illetve az elállási jog fennállása vagy fenn nem állása kérdésével függ össze. A kereskedő nyilván azon az állásponton van, hogy az aláírt papírok értelmében a vásárlónak nem volt joga visszalépni a megrendeléstől, az szerződéses ajánlatnak minősül, amihez kötve volt. Amikor a vásárló a kötöttségétől szabadulni kívánt, akkor ezt a Ptk. 211. § értelmében csak akkor tehette jogkövetkezmények nélkül, ha a megrendeléskor ezt a lehetőséget kikötötte, egyébként köteles a másik félnek az ebből eredő kárát megtéríteni. Erre tekintettel a kereskedő a visszalépést a felek közös megegyezéses szerződésbontásaként ugyan elfogadta, de csak azzal, hogy érkezzen új vevő, és — miután a gépkocsi a telephelyen helyet foglalt — az eladásig tárolási díjat számolt érte.

Olvasónk leírja, hogy mindezt előzetesen közölték vele, viszont nem említi, hogy ő már akkor, tehát a megrendeléskor ez ellen tiltakozott volna. Panasza tehát álláspontom szerint kizárólag abban a tekintetben lehet esetleg jogos, ami a tárolási díj összegszerűségét illeti, illetve az elszámolás megküldésének hiánya tekintetében. A panasz egyéb vonatkozásokban attól függően lehet jogos, hogy az olvasónk által nem ismertetett okiratok mit tartalmaznak egyes itt nem tárgyalt részletkérdések tekintetében.

 

Comments

comments

Címkék: ,
nyomtatóbarát verzió

Hozzászólások

Comments

comments

Powered by Facebook Comments

Eseménynaptár

Friss anyagok

Növekedett a hazai lízingpiac

Gyorsabban nőtt a lízingpiac, mint az újautó eladások: 2018-ban...

Autobest 2019 díjátadó gála

Idén Brüsszlben adták át a győzteseknek járó Autobest 2019...

Audi RS 5 Coupe 2.9 TFSI quattro

Látványkupé a korábbi pörgős szívó V8-as helyett immáron V6-os...

Volvo V60 Cross Country

A nagy V90-hez hasonlóan, már a svédek közepes kombija...

Folytatódik a dízelbotrány…

A Reuters híre szerint a Volkswagen újabb visszahívási akciónak...

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás