Jogi tanácsok

2013. november 27. szerda, 08:23

Cserép hullott az autóra – fizet a biztosító?

Olvasónk autójának ablakát betörte egy lehulló cserép. A biztosító először ellenállt, majd fizetett.

Az ügy megoldódott, legalábbis levélírónk a cikk megjelenése előtti pillanatban mégis a pénzéhez jutott. A társaság először nem akart helytállni, pedig a történet egyértelműnek tűnt: egy rossz állapotú tető cserepe leesett, betörte a ház előtt álló autó ablakát. Olvasónk többször is nekifutott az ügynek, s amikor már feladta, s hozzánk fordult, pálfordulás történt: a biztosító egyszer csak fizetett. Az érdekes, nem tanulságok nélküli történetet így mesélte el.

Egy júniusi hétvége során társasházunkról egy tetőcserép lezuhant és betörte a ház előtt, szabályosan kialakított beállóhelyen, parkoló gépjárművem (Opel Corsa 1.4 Enjoy, 2012) hátsó szélvédőjét. Azon a hétvégén nem voltunk otthon, így azt sem tudjuk pontosan, hogy az adott két nap melyikén és milyen napszakban történt az eset. A társasház a Generali Biztosító Házőrző többlakásos lakóépület biztosításával rendelkezik, mely kiterjed felelősségi károkra is. A biztosító honlapján a termékről a következőt írja:

Fontos elem a felelősségbiztosítás
Társasházi lakóépületek biztosításának fontos eleme a felelősségbiztosítás is, gondoljunk csak az elhanyagolt, nem megfelelően karbantartott tetőszerkezet miatt a parkoló autóra eső tetőcserép vagy a rossz takarítás következtében elcsúszó és lábát törő postás esetére, mely kártérítések szintén a lakóközösségre hárulnának felelősségbiztosítás hiányában.

A társasház tetőszerkezete, cserepezése rossz állapotú. Javíttatására a ház a káresemény előtt ajánlatot kapott, melyet a többség elfogadott, de a munka sajnos nem kezdődött el. A káresemény után a lakók elismerték a felelősségüket egy írásos nyilatkozat formájában.

A fentiek ellenére a benyújtott kárigényünket a biztosító elutasította, arra való hivatkozással, hogy a cserép lehullásának oka feltételezhetően a viharos szél volt. A lakóépület-biztosítás viharkárra ugyan fedezetet nyújt, de — a biztosító érvelése szerint — csak a tetőben keletkezett károkat fedezi. A kárigény benyújtásakor a biztosító kárfelmérője kint volt a helyszínen. Érdekes, hogy mivel arra a tetőrészre nem tudott kimenni, ahonnan a cserép leesett, egy másik részen vizsgálódott, és megállapította, hogy ott a tető, ahogy második elutasító levelükben írják, „látszólag rendezett állapotú”.

Az elutasítás után fellebbeztünk a döntés ellen, de a napokkal ezelőtt elküldött levélben a biztosítói álláspont nem változott.

Azt ajánlották, hogy rendezzük a casco biztosításra a kárt. Ám ezt mi azért sem szerettük volna, mert meg akarjuk őrizni a casco bónuszt és a kedvező díjunkat is. Miután Az Autó segítségét kértük, egyszer csak jött a levél: mégis van kártérítés! Örülünk, de mégis bosszúsak vagyunk: miért kellett ez a hercehurca? És ha egyből elfogadjuk a biztosító elutasítását, akkor most oda a bónusz, a cég pedig dörzsöli a tenyerét?

További kérdéseim:
— Alapvetően csak akkor jár kártérítés egy ilyen esetben, ha szélcsendben esik az autóra a cserép a rossz állapotú tetőről?  Egyáltalán honnan tudja a biztosító, hogy abban az időben ott és akkor szél volt, ami esetleg lesodorhatta a cserepet? Honnan tudják, hogy ha a régióra erős szelet jeleznek, akkor az a régió egyik pontján is akkora, hogy adott esetben le tud emelni egy cserepet a helyéről?
— Ha a társasház elismeri, hogy a tető rossz állapotú, és vélhetően ez okozta a kárt, a biztosítónak mi a jogalapja arra, hogy viharra hivatkozással (egy irányítószám alapján lekért széladat birtokában) a társasház felelősségét megkérdőjelezze, és ezt a színjátékot eljátssza? Nem abszurd, hogy a kárfelmérő egy olyan tetőrész állapota alapján mondta ki, hogy nincs baj a tető szerkezetével, ami nem is azon az oldalon van, ahol az autóm állt, tehát arról bizonyosan nem eshetett rá a cserép?

Név és cím a szerkesztőségben

A Generali-Providencia Biztosító Zrt. válasza

Mi a különbség a vagyonbiztosítás és a károkozói felelősségbiztosítás között?

Fontos tudni, hogy az autóban keletkezett káreset vizsgálata nem egy épületbiztosítás, hanem egy felelősségbiztosítás alapján történik. Egy épületbiztosítás esetében (vagyis amikor a társasház az épületet, mint vagyont biztosítja), a biztosító mindazért a vagyoni kárért helyt áll, ami a házban keletkezik, legyen az időjárási jelenség vagy más egyéb, a feltételben meghatározott esemény.

A felelősségbiztosítás azonban kifejezetten arra vonatkozik, ha a társasház valamely lakója, neki felróható módon, tevőlegesen vagy mulasztással, a szerződésben meghatározott minőségében kárt okoz valakinek. Ebben az esetben kifejezetten a személyi felelősségre térít a biztosító, ebben az esetben  tehát – szemben a vagyon- vagy épületbiztosítással – a károkozói felelősség a kártérítés jogalapja, ezt vizsgálja a biztosító. A vihar okozta kár így például nem róható fel a társasház lakóinak.

Kártérítési kötelezettségünk akkor áll be, ha a biztosított (jelen esetben a Társasház) károkozói felelőssége fennáll. A károkozói felelősség fennállásának egyik kritériuma, ha a károkozás a károkozónak felróható. Ez volt az oka annak is, hogy a tető állapotát vizsgáltuk (hiszen ha a tető amúgy rossz, nem kellően karbantartott állapotban van, akkor a kár bekövetkezéséért a karbantartásért felelős személy okolható), itt azonban ez nem volt egyértelműen megállapítható.

A helyszíni szemle:

A káresemény helyszínét megbízott kárszakértő tekintette meg. A helyszíni szemle célja elsősorban az volt, hogy bizonyítsa, illetve kizárja azt, hogy a kár bekövetkezése a biztosítottunknak felróható-e. Jelen esetben a szakértő elsődlegesen azt állapította meg, hogy mivel az adott napon, illetve napokon viharos erejű szél volt a térségben, a tetőcserepek elmozdulása és károsult gépjárművére történő lehullása nem róható fel a társasháznak, hiszen azt egy külső, elháríthatatlan természeti jelenség okozta.

Hogyan vizsgáltuk az időjárást?

A káridőponti és az azt megelőző nap szélerősség adatait kértük le. A szélerősséget egyébként a lenti térképen lévő pontokon méri a szerződött szolgáltatónk, a kár helye a fehér négyzettel lett jelölve. A méréseket 8 másodpercenként ismétlik. A képen a kárhely kb. a fehér négyzet. Látható, hogy körülötte pár kilométeres sugarú körben, vagyis közvetlen közelében, több mérőállomás is működik, 5 db. (II. kerületben, a Hármashatár hegyen, Budakeszin kettő és Zugligetben). Ezeknek a mérőknek az adatait veti össze a meteorológiai partnerünk a radarképekkel. Budapestet három saját radar is „látja”, fedésben van a hatósugaruk és van az OMSZ-nak is; így nem tud elveszni egyetlen zivatargóc sem. A biztonság kedvéért az adatokat összevetik más időjárási rendszerekkel, pl. OMSZ publikus mért adatai. Így minimálisra csökken a tévedés lehetősége.

Hogyan vizsgáltuk a tető karbantartottságát?

A tető állapotát is vizsgáltuk (hiszen, ha kiderülne, hogy a tető amúgy rossz, nem megfelelően karbantartott állapotban van, akkor a kár bekövetkezéséért a karbantartásért felelős személy okolható lenne).

A helyszíni szemlén sajnos pont az érintett tetőszakaszt nem sikerült felülről, a cserepezés irányából megvizsgálnunk, a tető karbantartottságára annak másik – egyébként megfelelő állapotú – részének szemrevételezéséből következtettünk.

Kártérítést fizet a biztosító

Tekintettel arra, hogy a kár időpontja kérdéses, illetve pont az érintett tetőszakasz nem látszik a helyszíni szemlén készült fotókon, július 30-án levelet küldtünk az ügyfélnek, amiben korábbi álláspontunkat felülvizsgálva elismertük a jogalapot és ígéretet tettünk arra, hogy a javítási számla benyújtása után 215.507 Ft-ot fizetünk a javító szakműhely részére.

Olt Boglárka
kommunikációs vezető
Generali-Providencia Biztosító Zrt.

Dr. Kovács Kázmér ügyvéd, Az Autó jogi szakértője válaszol

 Valóban különbséget kell tenni a vagyonbiztosítás és a felelősségbiztosítás között, de ennek a jelen ügyben az égvilágon semmi jelentősége nincs, hiszen a napnál világosabb, hogy esetünkben nem a társasház fordult a biztosítóhoz az összetört tetőcserép megtérítését kérve, és az autótulajdonos  sem saját vagyonbiztosítójához (casco) fordult a betört üvegcserép miatt, hanem teljesen egyértelműen a társasház felelősségbiztosítójához a károsodott autó tulajdonosa, hogy a társasház felelőssége (jogellenes károkozása) folytán nála keletkezett kárt a társasház helyett térítse meg a részére, ez pedig felelősségbiztosítási kérdés.

Miután ez teljesen egyértelmű volt, ezért inkább csak mellébeszélésnek tudom tekinteni a biztosító válaszának első részét a két biztosításfajta közötti különbség magyarázgatásával. Szövegük ráadásul pontatlan is, mert a társasház felelősségbiztosítása éppen hogy nem arra vonatkozik elsősorban, ha a társasház valamely lakója kárt okoz valakinek, hanem arra -– mint a perbeli esetben is -–, ha a társasházközösség mint önálló felelősséggel bíró és perbe is állítható jogalany okozza a kárt.

Érdekes problémát vet fel olvasónk második kérdése, amiről a nyuszis „van sapkája -– nincs sapkája” eset juthat eszünkbe. Valóban úgy van, hogy amennyiben bizonyos sebesség feletti a szélerősség, a felelősségbiztosító azon a címen tagadja meg a kárrendezést, hogy egy ilyen szélerősség elleni védekezésre a társasháznak nem kellett felkészülnie, azaz a társasház a károkozásról nem tehet, a felelőssége ezért nem is állapítható meg, így a felelősségbiztosítónak sincs térítési kötelezettsége. Ez persze nem azt jelenti, hogy a biztosítónak csak szélcsendben kellene fizetnie, és természetesen azt sem, hogy ne terhelné arra nézve egyértelmű és határozott bizonyítási kötelezettség, hogy az ilyen rendkívüli mértékű viharos erejű szélnek és a lehulló tetőcserép okozta kárnak az egymással fennálló okozati összefüggését bizonyítsa. A bizonyítatlanság, a mégoly nagy valószínűség esetén sem elegendő, mert a bizonyítatlanság a biztosító terhére esik ebben az esetben. A másik eset azonban az, amikor a biztosító, igaz, hogy nem az idegen jármű tulajdonosával, hanem az épületbiztosítás esetén az épület tulajdonosával szemben tud felhozni, és ez az ún. súlyos gondatlanság, az épület tetőszerkezetének súlyos, rendkívüli elhanyagoltsága. Hiába van épületbiztosítása ugyanis valakinek, ha a tetőszerkezet rongálódását a biztosított súlyos gondatlansága okozta, akkor a biztosítónak az ő részére, tehát az épülettulajdonos részére a fennálló biztosítás ellenére sem kell fizetni, és hiába igazolja, hogy nem volt semmilyen rendkívüli időjárási esemény. Esetünkben azonban ennek nemcsak azért nem volt jelentősége, mert a tetőszerkezet nem volt elhanyagolt, hanem azért sem, mert felelősségi kárrendezésnél általában nincs jelentősége a biztosított esetleges súlyos gondatlanságának.

Nem tér ki a felelősségbiztosító válasza arra a kérdésre, hogy milyen szerepe van annak a biztosító felelőssége szempontjából, ha a károkozó elismeri a felelősségét, pedig ebben a tekintetben elvileg nem hibázott. A felelősségbiztosítót ugyanis nem köti a biztosítottja által tett elismerő nyilatkozat, amint ezt a közúti baleseteknél számtalanszor meg is tapasztaljuk. A felelősségbiztosítónak jogot kell kapnia ugyanis arra, hogy felülbírálja — igaz, hogy saját kamat- és perköltség kockázatára -– biztosítottja kárelismerését. A Polgári Törvénykönyv nemcsak arra tér ki, hogy a biztosított és a károsult egyezsége a biztosítóval szemben csak akkor hatályos, ha azt a biztosító tudomásul vette, hanem arra is, hogy a biztosított bírósági marasztalása is csak akkor köti a biztosítót, hogyha a perben részt vett vagy a biztosított képviseletéről a perben gondoskodott, illetve ezekről lemondott. Felelősségbiztosítás esetén ugyanis könnyen adódhat olyan helyzet, hogy a biztosított –- tekintettel arra, hogy ennek költségei nem nála jelentkeznek -– a biztosító terhére tesz felelősségelismerő nyilatkozatot. Ez az oka annak, hogy önmagában az a tény, hogy a felelősségbiztosító ellenőrizni kívánja ennek megalapozottságát, nem kifogásolható. Más kérdés, hogy amennyiben a biztosított kárelismerése nyilvánvaló tényeken alapul, és a felelősségbiztosító mégis elzárkózik a kárrendezéstől, akkor ez jogszerűtlen, és a fentiek szerinti többletfizetési kockázatokkal jár a biztosító számára, feltéve persze, hogy a károsult bírósághoz fordul. Ez az, ami viszont nem minden indokolt esetben történik meg, és ugyancsak ez az, ami miatt gyakran olyan esetekben is elzárkóznak a biztosítók a károkozói elismerés ellenére a fizetéstől, amikor az elutasítás ténybeli alapjai hiányoznak. A biztosító perköltségkockázatai ugyanis relatíve olyan alacsonyak, hogy ezt eredményező gazdasági érdekeltséget teremtenek a biztosítók oldalán. Ez mindaddig így lesz, amíg a jogalkotó és a bírói gyakorlat nem fogja a perveszteseket a pernyertesek javára reális, tehát a ténylegesen felmerülő összegű perköltség fizetésére kötelezni.

Comments

comments

nyomtatóbarát verzió

Hozzászólások

Comments

comments

Powered by Facebook Comments

Eseménynaptár

Friss anyagok

Növekedett a hazai lízingpiac

Gyorsabban nőtt a lízingpiac, mint az újautó eladások: 2018-ban...

Autobest 2019 díjátadó gála

Idén Brüsszlben adták át a győzteseknek járó Autobest 2019...

Audi RS 5 Coupe 2.9 TFSI quattro

Látványkupé a korábbi pörgős szívó V8-as helyett immáron V6-os...

Volvo V60 Cross Country

A nagy V90-hez hasonlóan, már a svédek közepes kombija...

Folytatódik a dízelbotrány…

A Reuters híre szerint a Volkswagen újabb visszahívási akciónak...

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás