Jogi tanácsok

2009. március 16. hétfő, 00:52

Elgurult autó

Egy karambol során a vétlen fél a másik autós kötelező biztosításában bízhat. Vagy mégsem?

Elgurult autó

Nem gyakori eset, de előfordul, hogy a parkolóban leállított autót a vezető roszszul rögzíti, az elgurul, s egy másik járműben kárt okoz. Olvasónk autója is egy ilyen elszabadult kocsival „találkozott”, az eset után nem akar fizetni a másik fél kötelezője. A történet így szól:

A 2008 májusában bekövetkezett baleset után a kárt a Posta Biztosító Zrt. nem hajlandó megtéríteni. Röviden leírom az esetet: egy parkoló autónál nem húzták be a kéziféket, és nem hagyták sebességben, ennek következtében a lejtős területen elgurult, és nekiment a tér túloldalán álló autómnak. A biztosító elutasító levelének indoklása a következőt tartalmazza: „A gépjármű üzemben tartójának kötelező felelősségbiztosításáról szóló 190/2004. (VI. 8.) kormányrendelet 2. § (5) bekezdése szerint: „A biztosító, a Kártalanítási Számla, a Nemzeti Iroda, a kárrendezési megbízott, valamint a Kártalanítási Szervezet a gépjármű üzemeltetése során okozott kárt az e rendeletben foglaltak szerint megtéríti.” Fenti jogszabályhely értelmében, társaságunk a gépjármű üzemeltetése során bekövetkezett, az üzemeltetéssel okozott károkat téríti meg, a gépjármű kötelező felelősségbiztosítása alapján. Mivel a kárleírások alapján megállapítható, hogy az okozó gépjármű parkolt, ezért – függetlenül attól, hogy a kéziféket milyen módon használta – a kárigény megtérítésére nem látunk lehetőséget.” Kérem szíves tanácsukat, hogy jogos-e a biztosító érvelése, elzárkózása. Név és cím a szerkesztőégben

Az Autó2 újság 2008/7. számában megjelent cikk rövidített változata

A Posta Biztosító Zrt. válasza

Először is köszönjük, hogy az alábbi probléma megjelentetése előtt megkerestek bennünket is, hogy elmondhassuk az esethez kapcsolódó véleményünket.

Az Önök által felvetett üggyel kapcsolatban az álláspontunk a következő, amelyet a panaszos Ügyfélnek is megírtunk: A gépjármű üzemben tartójának kötelező felelősségbiztosításáról 190/2004. (VI. 8.) kormányrendeletnek a „A gépjármű-felelősségbiztosítás általános feltételei” című 1. sz. mellékletének 1. pontja szerint:

„1. A gépjárművek kötelező felelősségbiztosítása (a továbbiakban: biztosítás) kiterjed azoknak a megalapozott kártérítési igényeknek a kielégítésére, illetve azoknak a megalapozatlan kártérítési igényeknek az elhárítására, amelyeket a biztosított személyekkel szemben a biztosítási szerződésben megjelölt gépjármű üzemeltetésével okozott kár miatt támasztanak.” A leparkolt gépkocsi azonban nem veszélyes üzem, azaz az általa okozott kár nem minősül a veszélyes üzem által okozott kárnak, így azért a biztosító a fentiek alapján nem tartozik helytállni. Erre az álláspontra helyezkedett egyebekben a Legfelsőbb Bíróság is Pfv. VIII. 22.467/1997. sz. BH 1999.552 sz. alatt publikált irányadó eseti döntésében.

A bírói gyakorlat a gépjármű elgurulásával okozott kárt kizárólag akkor tekinti annak veszélyes üzemi jellegével összefüggésben állónak, ha annak a rövid időre történt megállítása a közúton, a továbbhaladás szándékával történt. (pl. amíg a vezető az úton heverő faágat eltávolítja stb.). Az eset könnyebb értelmezéséhez az alábbi példát adjuk: az utcán parkoló autóba belegurul egy lakótelepi nagy szemetes kuka.

A panaszos ügyfél által felhozott példa jogi szempontból hasonló, így nem áll módunkban ezt a KGFB terhére kifizetni.

Üdvözlettel, Kis Krisztina marketingvezető

Az Autó2 újság 2008/7. számában megjelent cikk rövidített változata

Dr. Kovács Kázmér, az A2 jogi szakértője válaszol

Dr. Kovács Kázmér, az A2 jogi szakértője válaszol

Néhány évvel ezelőtt csak egy-két biztosító, manapság egyre több utasítja el a mellékletben írt kifogással az álláspontom szerint legtöbbször jogszerű kárigény kielégítését. Az igazság az, hogy a leírt tényállás igazából nem alkalmas annak a kérdésnek az eldöntésére, hogy az adott esetben a gépjármű üzemeltetése keretében történt-e a károkozás, vagy sem. Ha a leállás, ajtónyitás, elgurulás olyan körülményekkel van összefüggésben, amelyek szokásosan és rendeltetésszerűen a gépkocsi üzemeltetéséhez kapcsolódnak, azt közvetlenül követik vagy megelőzik, akkor alaptalan mindaz a hivatkozás, ami arra utal, hogy a kárrendezés kötelezettsége a biztosítót azért nem terheli, mert az esemény nem az üzemeltetés során történt. Ha valaki a garázsban álló gépkocsi ajtajának kinyitásával úgy okoz kárt, hogy valamit lever, összetör, az valóban nem a gépkocsi üzemeltetésével összefüggésben keletkezett. Abban az esetben viszont, ha valaki például az álló motorú gépjármű ajtaját egy kerékpárút mellett figyelmetlenül kinyitva súlyos sérülést okoz az odaérkező kerékpárosnak, ezt a gépjármű üzemeltetése körében tette. A Legfelsőbb Bíróság már évtizedekkel korábban leszögezte, hogy „a gépjármű veszélyes jellege nem szűnik meg annak folytán, hogy a forgalomban részt vevő járművet valamilyen közbejött okból – de a továbbhaladás szándékával – rövid időre megállítják. A veszélyes üzem működési körét, ezen keresztül az üzemeltetés fogalmát tehát folyamatában kell értékelni.” Nem lehet ugyanakkor kijelenteni azt sem, hogy a leállás időtartamának önmagában szerepe lenne, hiszen nem vitatható az elakadás miatt akár órákra, de szabálytalan helyen, kivilágítatlanul, az előírások ellenére előjelzés nélkül hagyott álló gépjármű üzemben tartójának felelőssége az ebből bekövetkezett baleset miatt. A szakmában más érdekes esetekről is tudunk, például olyanról, amikor egy motorkerékpár hirtelen „feltúráztatása” által kiváltott ijedség következtében a felperes elesett és megsérült, a bíróság pedig megállapította az üzemben tartó fokozott felelősségét a balesetért.

A konkrét esetben jelentősége lehet annak például, hogy az elguruló autóban esetleg ült-e várakozó utas, ami a haladás átmeneti megszakítására utal, hogy a vezető még ott volt-e a gépjármű közelében, tehát az elgurulás közvetlenül a kiszállás után történt-e, hogy a kocsi elszabadulásában nem játszott-e szerepet esetleg a kézifékbowden elszakadása, vagy más műszaki rendellenesség stb.

A biztosító levelében is hivatkozott rendelet 1. sz. melléklete a gépjármű felelősségbiztosítás általános feltételeiről bizonyítja, hogy az álló jármű is tekinthető a konkrét ügy tényállásától függően üzemelő járműnek: a 8. pont szerint nem téríti a biztosító azt a kárt, amely álló gépjárműre, illetve arról való lerakodás során keletkezett. Erre a szabályra nem lett volna szükség, amennyiben az álló gépjármű eleve nem lehetne károkozó.

Tény azonban, hogy az olvasónk által leírtak alapján, az eset minden további vizsgálata nélkül nem lehet kijelenteni, hogy a biztosító felelőssége fennállna. Ez azonban nem jelenti azt, hogy levélírónk kártérítés nélkül marad, hiszen a károkozás ténye nyilvánvaló, a vita csak arra szorítkozik, hogy a felelősségbiztosító köteles-e a jármű üzemben tartója helyett kártérítést fizetni. Olvasónk tehát a felmerült kárt minden további nélkül érvényesítheti az elgurult autó vezetőjével, illetve üzemeltetőjével szemben, aki ezek után, a következő évi felelősségbiztosítás megkötésekor majd meggondolja, hogy érdemes-e feltétlenül csak a biztosítási díj mértékét figyelembe vennie, amikor biztosítót választ.

Az Autó2 újság 2008/7. számában megjelent cikk rövidített változata

Comments

comments

Címkék:
nyomtatóbarát verzió

Hozzászólások

Comments

comments

Powered by Facebook Comments

Eseménynaptár

Friss anyagok

Autobest 2020 – itt vannak a döntősök!

Az Autobest 31 tagú összeurópai zsűrije a Frankfurti Autószalonon...

Csillapítás, okosan!

Bánjunk úgy a lengéscsillapítóval, mint a hímes tojással!

Renault Master Red Edition

A 9 év után megújult kishaszongépjármű hatféle duplaturbós motorral...

Ferrari SF90 Stradale

A Scuderia Ferrari alapításának 90. évfordulóját 1000 LE-s hibriddel...

Skoda Kodiaq Scout 2.0 TDI 4×4 aut.

A Skoda legnagyobb szabadidő-terepese a belépő dízelmotorral is jól...

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás